Veszélyben a magyar demokrácia
Dessin: Esdezed.com
A kormányzati kommunikáció szerint azért volt szükség egy új magyar alkotmányra, hogy átvezessék az országot a kommunizmusból a demokráciába. Mennyire megalapozott ez az indoklás?
A hivatalos magyarázat szerint azért volt rá szükség, mert az előzőt még 1949-ben fogadták el. De nem igaz az, hogy ez egy kommunista alkotmány lett volna, amit mindenképp le kell cserélni, hiszen 1989-ben, a rendszerváltáskor alapvető módosítások történtek rajta. Ez az alkotmány a jogállam alapjait rakta le, igaz, ideiglenesként deklarálták. Mindez egy nagyon jó hivatkozási alapot nyújtott a mostani parlamenti kormánypárti többségnek, hogy a saját szájíze szerint egy új alkotmányt írjon.
A TASZ már az alkotmányozási folyamat demokratikusságát is vitatta. Mi volt pontosan a probléma?
Az egész ott kezdődött, hogy 2010 szeptemberében ugyan felállítottak egy parlamenti bizottságot, amelynek bárki elküldhette az új alkotmánnyal kapcsolatos javaslatait. Ez a bizottság össze is állított egy anyagot, amit azonban végül nem terjesztettek be az Országgyűlés elé, hanem egy olyan anyag került parlamenti vitára, amiről nem tudjuk pontosan, hogy ki készítette. A szóbeszéd szerint Szájer József írta a saját kis készülékén (saját elmondása szerint Szájer József az új alaptörvény néhány fejezetét az iPad-jén írta vonatozás közben – a szerk.). Ezután az alaptörvény-tervezet megvitatására összesen kilenc parlamenti napot biztosítottak, és a végső, megszavazott tartalom nem vette figyelembe az ellenzék javaslatait. A kormány néhány kérdésben kérte a Velencei Bizottság (VB) véleményét is, ám azt végül nem fogadták meg. A végleges szöveget is véleményezte a VB, de ezeket az észrevételeiket sem fogadták meg.
Ön szerint melyek az új alaptörvény leginkább vitatható pontjai?
Az alaptörvényre nem lehet azt mondani, hogy teljes mértékben elfogadhatatlan. Formálisan tartalmazza a fékek és ellensúlyok rendszerét, van alapjogi katalógus, az alapvető szabadságjogok szerepelnek benne. De mégis, vannak vele problémák. Az egyik legfontosabb, hogy a preambulum vagy más néven Nemzeti Hitvallás általában nem szokott normatív erővel bírni, viszont van egy olyan normatív rendelkezés az új alkotmányban, amely kimondja, hogy annak egyes rendelkezéseit a preambulummal összhangban kell értelmezni. Tehát azokkal az értékekkel összhangban, amelyeket sokan támadnak, mert keresztény-konzervatív világnézetet tükröznek. További probléma, hogy egyes alapjogoknál csökken a védelmi szint, mert több helyen az áll a szövegben, hogy az állam nem garantálja ezt vagy azt a jogot, hanem csak törekszik rá. Ilyen például az oktatáshoz, a munkához, a szociális biztonsághoz, az egészséges környezethez való jogok. Más helyeken meg kifejezetten feltételt szab, például, amikor azt mondja, hogy a tulajdonhoz való jog társadalmi felelősséggel jár, vagy amikor a preambulum deklarálja, hogy a szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki. Aztán vannak olyan alapjogok, amelyek szigorúbban vannak megfogalmazva, így például belekerült az alkotmányba, hogy a házasság egy férfi és egy nő életközössége vagy, hogy a magzatot már a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. Ezek önmagukban nem tűnnek veszélyesnek, de megnyitják az utat az alapjogokat korlátozó törvények előtt. Például, szigoríthatják az abortusz-törvényt vagy az azonos neműek párkapcsolatára vonatkozó szabályokat.
Eddig elméletben taglaltuk az alaptörvény rendelkezéseit, de milyen változásokat hoz az alaptörvény és a sarkalatos törvények a „kisemberek” életében?
Az új egyháztörvény sokak életében változást hoz. Tizennégy egyházat hagy a jelenlegi státuszában, a maradék háromszázat viszont megfosztja ettől, és újra regisztrációra kötelezi, jóval szigorúbb feltételek mellett, mint korábban. Ennek az a következménye, hogy sok egyház nem fogja újra megkapni a korábbi státuszát, és egy alacsonyabb rangú, egyesületi státuszba kényszerül. Ez sok embert érint, mert vannak olyan egyházak, amelyek oktatási, szociális intézményeket tartanak fent. Kevésbé látványos, de annál fontosabb változás, hogy az Alkotmánybíróság hatáskörét csökkentették, így megszüntették az actio popularis intézményét, amely során mindenki kezdeményezhetett utólagos normakontrollt. Ennek értelmében csak a jogi érdekeltség igazolása után fordulhat egy magánszemély vagy egy szervezet az Alkotmánybírósághoz. Olyan ügyekben, amelyeknek nincs feltétlenül sértettje, a jogszabályok alkotmányossága absztrakt módon csak a kormány, az ombudsman vagy a képviselők egynegyede kezdeményezésére támadható csak meg.
Van pozitív pontja is az új alaptörvénynek?
Talán az, amire a kormányzat is gyakran hivatkozik, hogy kibővítették az alaptörvényt egy közpénzügyi fejezettel, ami a felelős állami gazdálkodás alapjait és szabályait írja le. De nem tudnék határozott véleményt mondani, hogy mennyire jó vagy mennyire lehet vele visszaélni.
Az emberi jogok legfőbb európai védelmezője, az Európai Bizottság szerint az alkotmány és a sarkalatos törvények egy része ellentmond az Európai Uniós alapértékeknek. Ha ez így van, miért nem lépett közbe még az alkotmányozási folyamat közben, az életbelépés előtt?
Bizonyos szempontból Magyarország esete egyedülálló az Európai Unióban. Valószínűleg nem volt olyan tagállam, amelyik ilyen messzire ment volna el az alapértékek felrúgásában. Emiatt olyan eszközök bevetésére lenne szükség, amelyekkel eddig még nem élt az Unió, és ez egyfajta gátat jelenthet az alkalmazásukban. Úgy tűnik, hogy a döntéshozók már egyetértenek abban, hogy ideje egy precedens értékű beavatkozást tenni, és erre Magyarország megfelelő alany lehet. A másik ok pedig, hogy az EU-ban lassan és nagyon leszabályozva mennek a dolgok, különösen a szankcionálás. Az alkotmányozás és a sarkalatos törvények elfogadása is olyan gyorsan történtek, hogy az Unió intézményeinek nem volt idejük közbeavatkozni. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az Uniónak nincs olyan hatalma, hogy direkt módon beleszóljon egy tagállamának a törvényhozásába, alkotmányozásába. Brüsszel nem Moszkva. Brüsszel figyelmeztet, aztán ha alapos ok van, akkor eljárást indít. Ez történik most.
A becslések szerint harminc ezren tüntettek az új alkotmány ellen január elején. Mit gondol, a jövőben sikerül az egyre erősödő és szervezettebb civileknek és az ellenzéknek valódi nyomást gyakorolnia a kormányra?
Mind a parlamenti, mind a civil ellenzék nagyon megosztott. Ott van a Jobbik, amely egy antidemokratikus párt, ott van Gyurcsány Ferenc (magyar szocialista miniszterelnök 2004 és 2009 között - a szerk.), aki sokak szemében egy botránykő, és nem hajlandók felsorakozni mögötte. Úgy tűnik tehát, hogy nincs akkora ellenzéki erő, amely nyomást tudna gyakorolni a kormányra. Orbán Viktort csak a Fidesz válthatja le, de ezt nem fogják megtenni, mert ő uralja az egész pártot, így valószínűleg a kormány kitart 2014-ig.
Előremenekülhet a Fidesz, és megakadályozhatja a kormányváltást?
Igen, ez látszik a választójogi törvényből, ami újrarajzolja a választókerületek határait, és ami nem kedvez az új és az alacsonyabb támogatottságú pártoknak. Nagyon nehéz lesz leváltani ezt a Fideszt, még akkor is, ha nagyon lecsökken a népszerűsége. Másrészt pedig, mégha sikerül is leváltani, akkor is egy sor formálisan független intézménynek az élén olyan személyek vannak, akiket a Fidesz nevezett ki, kilenc évre. Rajtuk keresztül megtarthatja a nagyon erős politikai befolyását.
Mire lehet számítani a tavaszi időszakban a magyar törvényalkotás terén?
Továbbra is ugyanaz a voluntarista kormányzás fog folyni, mint eddig. Várható egy új Polgári Törvénykönyv és egy új Büntető Törvénykönyv beterjesztése a Parlament elé. Ebből az látszik, hogy a kormányzat továbbra is elkötelezett az irányban, hogy teljesen átalakítsa az ország jogrendszerét.
